Csodakaktusz

 2020.09.24.

Megbecsülni ami alapvetés. 

Már nyolcadik napja vagyok beteg. Nem emlékszem mikor éreztem magam utóljára ilyen gyengének, fáradtnak és tehetetlennek. Mi fiatalok hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az egészségünk az csak van, de mikor bedobjuk ezt a jól működő kis rendszert valami újba, megterhelőbe, valami kényelmetlenül szokatlanba és megfűszerezzük egy kis náthával, egyből tarkón csap a ráébredés keménykezű nagymamája. 

Belázasodtam és már napok óta fáj a tüdőm is. A körülmények nem engednek szabadulni tőle. Lassan kifogyok az ötletekből, hogy mi tudna meggyógyítani. Már az összes kuruzsló fegyveremet bevetettem: a mézes kurkumás szegfűszeges gyömbért, teafat, mentolt... kígyómájat és medvefarkat. A szárazföld tűnik most a legcsábítóbbnak. A szilárd, meleg, száraz Föld! És persze a gyümölcsei. A szervezetem már betankolt csicseriborsóból, rizsből, lencséből és krumpliból, most citromot akar, még több narancsot, salátát, joghurtot, paradicsomot, uborkát és maracuját. A káposzta nagyon hiányzik, de az Tenerifén nincs. Eddig legalábbis nem találtam. 

De ami van, az kaktusz gyümölcs! Szóval kijöttem leföldelni magam. Írni, heverni a félárnyékban, jógázni és prickly pear-t (Opuntia sp.) szedni. Egészen elképesztő ez a tüskés kis élőlény. Gyulladáscsökkentő és immunrendszer boostoló hatása miatt indultam neki a begyűjtésének, de antioxidáns tartalma miatt jó májvédő, magas rosttartalma miatt pedig segíthet a túlsúly leküzdésében illetve az emésztést is serkenti. Mindezen csodaképességgeit főleg a benne található vitaminbomba, a polifenolok és a színét is adó betanin adja. 

 

Na majd meglátjuk rajtam mennyire tud segíteni. Minden esetre tüskés barátunk nem adja könnyen a bőrét. Szabad kézzel megfogni tilos! Nem tüskéi, hanem majdnem láthatatlan horgas végű glochidiái vannak, amik a bőrbe kerülve kellemetlen irritációt okoznak. A jó hír, hogy le lehet őket égetni, illetve okos majmóca módján meg is lehet ám hámozni, késsel és villával.